2023-ban ünnepli a zenei világ Ligeti György születésének centenáriumát.
Az emlékév alkalmából olyan egyszeri produkciót terveztek a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar zeneművészei és designerei,
melyet a Győri Filharmonikus Zenekar patronálásával, közösen hoznak létre.

Az elmúlt évben építőművész, formatervező, tervezőgrafikus hallgatók, valamint zeneművész és design oktatók közösen
foglalkoztak Ligeti művészetével, jelentőségével a zene világában, és megkísérelték azt összekapcsolni a design három vetületével.

A konferencia és hangverseny programjához illeszkedő térbeli, installációs és képi megjelenenést képzeltek el, gondoltak végig
és valósítanak meg közösen a győri Zsinagóga terében, 2023. november 25-én, a 20. század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzőjére emlékezve.

Olsvay Endre:
Definiálható-e a zeneszerzői nagyság?

Nem egyszer jelentjük ki, szinte reflexszerűen, hogy X.Y. „nagy zeneszerző” (költő, festő, építész, etc.). De belegondolunk-e ennek mögöttes tartalmába? Lehet-e, kell-e okát adni – akár tömören megfogalmazva, akár taxatív érveléssel – az ilyen non plus ultra epitethon ornans értékeléseknek? Talán nem kell, s valószínűleg nem lehet. Mégis, utána-  ill. mögéje nézni érdemes, ezáltal árnyalva-pontosítva, közelebb hozva az illusztris alkotót, másrészt rávilágítva esetleg megfontolandó, általános szempontokra. Ligeti György megkérdőjelezhetetlen nagyságának ily módon keresem „időtlen összetevőit”.

Szabó Balázs:
Musica ricercata – hagyomány és hatások Ligeti György életművében

Az előadás Ligeti György életművének az európai zenetörténet több évszázadához fűződő kapcsolatát elemzi a zeneszerző nyilatkozatai alapján. A 20. század egyik legeredetibb komponistája számos alkalommal beszélt a számára fontos impulzusokat nyújtó nagy elődökről: ezek a szövegek izgalmas betekintést nyújtanak alkotóműhelyébe, feltárva kompozícióinak inspirációs forrásait.

Bali János:
Ligeti kalandjai

Ligeti György Aventures és Nouvelles aventures („Kalandok”, illetve „Új kalandok”) című, a hatvanas években írott darabjai fontos pontjai az életműnek – melyek tanulmányozásán át mélyen ás átfogóan megérthetjük a szerző gondolkozását. Fontos pontjai az újavantgárd zeneszerzésnek – melyek tanulmányozásán át a világháború utáni művészeti élet alapvonalait járhatjuk végig. És fontos pontjaivá válhatnak saját reflektált szellemi világunknak – tanulmányozásuk új ajtókat nyithat ki bennünk: művészethez való viszonyunk, mindennapi kommunikációnk, mások iránti nyelvi- és nonverbális érzékenységünk tereiben.

Deákné Kecskés Mónika
Hogy látom Ligetit? Szubjektív interjúk a csembaló mellől

Ligeti szólóhangszerre készült darabjai között különleges helyet foglalnak el a csembalóra írt kompozíciók. A magyaros elemeket tartalmazó Hungarian Rock, a lírai hangvételű, ironikus Passacaglia unghereseés a motorikus figurákból építkező Continuum három, teljesen eltérő karakterű darab. Mindegyik külön kihívás elé állítja az előadót. A magyar csembalisták közül csak kevesen játszották el mind a három művet. A velük készült interjúk nyomán betekintést kaphatunk abba, az egyénenként nagyon eltérő munkafolyamatba, ami a zseniális alkotásokkal való megismerkedéstől a pódiumkész előadásig vezet.

Zétényi Tamás
Inspiráció és mesterségbeli tudás a Kárpát-medencében

Ligeti György szólószonátája gordonkára egy különleges sorsú mű, hiszen kevés darabbal fordul elő, hogy háromszor is elsüllyesztik, betiltják vagy visszavonják, ráadásul mindezt alig harminc év alatt. A kompozíció végleges “felszínen maradása”, azaz a kotta publikálása pedig nagyjából akkorra esik, amikor sok évtized után Ligeti újra szóló vonóshangszerre komponált egy művet. Ennek a brácsára írt szólószonátának az alaphangulata a nosztalgia, a műben Ligeti visszatekint gyermekkorára, és a magyarországi diákéveinek élményeire.

U. Nagy Gábor
Ligeti design környezetben

„Veszek egy formát, amely folyamatos és amely egy statikus harmónia rendületlenül fokozatos átalakulása. De szeletekre vágom. Gondoljunk a tájra, a vonaton vagyunk, nagyon gyorsan haladunk, látjuk a tájat, de a táj csak darabokban, töredezetten látható. Tehát veszek egy tájat és felszeletelem. A szeleteket elfelejtjük és egy egybefüggő tájként látjuk.” (Ligeti György, 1993)
A fenti idézetben megfogalmazott fragmentáció, mint alkotói eszköz és az „Artikulation” című elektronikus mű kottaképe lett az elsődleges inspirációja a „Ligeti100” események vizuális megfogalmazásának. A Zsinagóga gazdag ornamentikájú terét fogjuk újra értelmezni egyes részletek kiemelésével, hasonlóképpen, ahogy Ligeti beszél a harmónia átalakításáról. Az 1870-ben épült egykori neológ Zsinagóga centrális, nyolcszög alaprajzú terét kupola zárja. A gazdagon díszített, keleties stílusú ornamentika és festés végig vonul a falakon, boltíveken és mindkét karzatszinten egészen a laternáig. Koncepciónk lényege a motívumokkal telített tér vizuális átalakítása és újra értelmezése oly módon, hogy a belső felületeknek csak egyes részeit emeljük ki, újfajta összefüggéseket keresve a motívumok között. Az átalakítás eszköze a fény, illetve annak hiánya.

Volumina
Ruppert István – orgona

Három Weöres dal
Táncol a Hold fehér ingben / Gyümölcs-fürt /
Kalmár jött nagy madarakkal
Alszászy Gábor – zongora
Ortan Vivienne – ének (m.v., a LFZE hallgatója)

Baladă şi Joc, Andante és Allegretto
Baranyai István és Kalló Zsolt – hegedű

Szólószonáta brácsára
(Zétényi Tamás átirata)
Zétényi Tamás – gordonka

S Z Ü N E T

Öt Arany-dal
Csalfa sugár / A legszebb virág / A csendes dalokból /
A bujdosó / Az ördög elvitte a fináncot
Alszászy Gábor – zongora
Ortan Vivienne – ének

Passacaglia ungherese
Kecskés Mónika – csembaló

Szólószonáta csellóra
Apró Kata – gordonka

Hungarian Rock
Kecskés Mónika – csembaló

Öt zongoradarab négy kézre
Polifón etűd / Három lakodalmi tánc: Kapuban a szekér /
Hopp, ide tisztán / Csángó forgós
Choi Insu és Vitályos Balázs – zongora

A konferenciára és a hangversenyre a belépés díjtalan!