A Győri Egyetemi Zenekar a győri Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetének hallgatóiból alakult. Célja a zenei élmény nyújtása mellett a szimfonikus zenekarban való tapasztalatszerzés, illetve a repertoár megismerése.
Az együttes fellépett már több fontosabb helyszínen (Németország, Budapest - Zeneakadémia, Budapest - Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), készített több lemezfelvételt (Händel, Bach, Koloss István művek) és igen széles zenei anyagot játszik (Telemanntól Kocsák Tiborig). Említésre érdemes Orff: Carmina Burana című művének előadása, vagy Járdányi Pál és Szervánszky Endre egy-egy művének megszólaltatása.
Hangversenymester: Baranyai István Intézetünkben végzett zeneakadémiai diplomás hegedűművész
Karmester: Ménesi Gergely

A Győri Leánykar 1958-ban alakult meg a Győri Zeneművészeti Szakiskola és Tanárképző Intézet akkori növendékeiből. Az énekkar a Győri Zeneművészeti Szakiskola Nőikaraként került be a zenei köztudatba, 1967–1969 között a Győri Zeneművészeti Szakiskola és Tanárképző Nőikaraként működött, s csak 1970-ben vette fel a – ma már világszerte ismert – Győri Leánykar nevet. Bemutatkozó hangversenyükre 1959. június 14-én Győrött került sor. Két évvel később már a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny győzteseként tartotta számon a zenei élet a Leánykart, amely a nőikarok kategóriájában megosztott első díjat nyert Bartók Falun c. kórusművének interpretálásáért. Néhány évvel később, 1965-ben a fővárosi bemutatkozásra is lehetőségük nyílt: a Zeneakadémián Bartók összes gyermek- és nőikarra írott kórusművét elénekelték a zeneszerző halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékhangversenyen. Bartha Dénes zenetörténész az alábbi sorokkal adózott kórus és karnagya művészi teljesítménye előtt:
"Köszönet a művészi munkáját odaadó önzetlenséggel végző győri szakiskolai kórusnak és mindenek előtt a kórust vezető és vezénylő Szabó Miklós szakiskolai tanárnak, akit ettől a vasárnaptól kezdve egészen kivételes képességű és adottságú kórusvezetőként kell nyilvántartanunk."

E mindeddig példa nélkül álló magas művészi teljesítményt – a teljes ciklus egy estén történő megszólaltatását - fennállásuk öt évtizede alatt számos alkalommal megismételték, s az sem véletlen, hogy a kórusnak három esetben nyílt lehetősége lemezfelvételt készíteni Bartók 27 kórusából (1966, 1983, 1996).
A 60’as évektől kezdődően a Szabó Miklós vezette Győri Leánykar állandó résztvevője hazai és nemzetközi rangos zenei eseményeknek. Több alkalommal szerepelt az ISME (International Society of Music Education) Konferencián, közreműködött a Bartók-centenárium (1981, Zeneakadémia) valamint a Kodály-centenárium (1982, Royal Academy of Music) alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen, s Bartók Béla hamvainak újratemetésekor szintén a Leánykart kérték fel közreműködőként. E két zeneszerző évfordulóihoz kapcsolódó koncerteken a későbbiekben is rendszeresen felléptek.
A 2005. augusztusában 17. alkalommal megrendezett Nemzetközi Kodály Szimpóziumon az ünnepi megnyitót követő hangversenyen – a Nemzetközi Kodály Társaság felkérésének eleget téve – szintén a Leánykar énekelt. Szabó Miklós és a kórus magas színvonalú munkájának bizonyítéka az a 24 lemezfelvétel, amelyet az elmúlt évtizedek alatt készítettek, s mely felvételek a kórus széles skálán mozgó repertoárját híven tükrözik.

Az Összkiadás sorozatban megjelent Bartók-felvétel valamint Liszt-lemezük elnyerte "A Francia Lemezakadémia Nagydíját", Palestrina-Monteverdi lemezük, a második Bartók-felvétel, és a J. Haydn Világi kánonjait megörökítő korong "Az Év hanglemeze" lett. Esterházy Pál Harmonia Caelestis-ének lemezfelvételén a Leánykar közreműködőként szerepelt a világhírű karmester, Sándor Frigyes vezényletével. A produkciót "A Francia Lemezakadémia Arany Orfeusz díjával", Szabó Miklós a Budapesti Kórussal készített Liszt-felvételét pedig "A Charles Cross Akadémia" valamint "A Magyar Liszt Társaság Nagydíjának" odaítélésével méltányolta a szakma. A lemezfelvételek sorában jelentős helyet foglal el az a – Michael Haydn valamennyi magas hangokra írt művét magában foglaló – hatrészes sorozat, melynek első lemeze 1971-ben, záródarabja pedig 2006 szeptemberében készült el. A sorozat nemzetközi sikerének következtében a Győri Leánykart hívták meg Michael Haydn halálának 200. évfordulójára, a salzburgi dómban rendezett gálakoncertre.

Bár az anyagi lehetőségek behatároltsága miatt nem minden esetben sikerült a külföldi felkéréseknek eleget tenni, a Leánykar az évek során így is számos alkalommal, s nagy sikerrel vendégszerepelt Európa- és világszerte (Franciaország, Olaszország, Lengyelország, NSZK, Belgium, Kanada, Anglia, Németország, Izrael, Ausztria).
A Leánykar repertoárja széles skálán mozog, felöleli a teljes nőikari irodalmat. Ezen belül az együttes karnagya kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet a kortárs zeneszerzők darabjainak előadására: több mint 30 hazai és külföldi komponista művének magyarországi, ill. ősbemutatója fűződik a kórus nevéhez (pl. Bartók: Két román népdal, Szőnyi Erzsébet: Sirató, Palestrina: Missa Mantovana, Kocsár: Évszakok zenéje, Tűzciterák, Distler: Mörike-Chorliederbuch Op.19, M. Haydn számos kórusműve). Szabó Miklós mindig alaposan átgondolt koncepció alapján állítja össze az adott évre a megtanulandó anyagot. Így születnek meg a többnyire évfordulókhoz kapcsolódó – Szabó Miklós kifejezését használva – "egyszerzős" műsorok (Bartók, Kodály, Palestrina–Lassus, Brahms, Michael Haydn), az "ország-műsorok" (francia-est, angol-est, német romantikus est), de ide sorolhatók a kánon-programok is. Időnként különböző korszakok műveiből épül fel a koncert anyaga, melyben az ellentétes stílusok jól kiegyenlítik egymást (Palestrina-Kodály, Palestrina-Stravinsky, Monteverdi és a magyar 20. század). Szabó Miklós még „színesebb" műsor összeállítás esetén is belső logikai szervezőerő köré csoportosítja a kompozíciókat.

A mind a mai napig iskolai keretek között működő, időközben a rangos elismerésnek számító Bartók Béla – Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett együttesben a tagok évről-évre cserélődnek, így négyévenként gyakorlatilag egy teljesen megújult Leánykar lép pódiumra. Lehetőségeit tekintve tehát amatőr kórusról van szó, amely azonban professzionális, egyenletesen magas színvonalú teljesítményt nyújt a kezdetektől fogva, s a kórus és karnagya az eltelt évtizedek során is megőrizte azokat az értékeket, amelyek 40 évvel ezelőtt Bartha Dénest csodálatra késztették. Szabó Miklós Liszt-díjas, Kossuth-díjas, Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas, Érdemes Művész, a Győri Leánykar alapítókarnagya, 1953-ban kitüntetéses diplomával végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanárképző és karvezető szakán. Ebben az évben kezdte meg máig tartó pedagógiai működését a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Tanárképző Főiskolán, ahol szolfézst, zeneelméletet, és népzenét tanít. 1979-ben kapta meg kinevezését a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán, ahol először óraadó, 1983-tól docens, majd 1991-től egyetemi tanár. A Nemzetközi Kodály Társaság elnökségi tagja.

Hazai oktatói tevékenysége mellett több alkalommal volt vendégprofesszor külföldön (Franciaország, Szlovákia, Finnország, Olaszország, USA, Horvátország, Anglia, Kanada, Japán, Izrael), ahol – csak úgy, mint a Kecskeméti Kodály Intézetben évente megrendezett nyári Kodály Szemináriumokon – elsősorban a Kodály-módszerről tartott előadásokat. A kórusvezetés, a tanítás és a vendégszereplések mellett a tudományos munka is jelentős szerepet kap Szabó Miklós életében. Több évtizedes kutatómunka és a gyakorlatban szerzett tapasztalatok eredményeként született meg a Bartók Béla kórusművei című, hiánypótló alkotása. Ahogy a Bartók-könyvben tette, úgy hasznosítja egyesített elméleti és gyakorlati tudását közreadói tevékenységében is. Az 1984-ben általa közreadott Bartók-kotta (Gyermek- és nőikarok) után a jelenleg is folyó, tudományos igényű közreadási munkában, a Bartók Összkiadás kóruskötetének előkészítésében vesz részt.

GYŐR SYMPHONIC BAND

Az együttes 1998. szeptemberében alakult a Széchenyi István Egyetem és a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola közös szervezésében. A intézmények fúvós és ütőhangszeres hallgatói vesznek részt a zenekar munkájában, amely számukra egyben a zenekari gyakorlatot is biztosítja. A zenekar egyik alapítója és azóta is karmestere Szabó Ferenc.
A repertoár átöleli az eredeti koncertfúvós irodalom darabjait, ismert fúvós szerzők igényes
– főleg komolyzenei – átiratait, valamint néhány közismert musical és film zenéjét.
Az elmúlt évek alatt közel száz művet mutatott be az együttes.
Munkájukkal nem csak helyi, de országos elismertségre szert tettek. Kézzel fogható eredmény az is, ahogyan a régióban működő hasonló amatőr együttesek számára példát és szakmai fejlődési utat mutat a zenekar.

Az együttes jelentősebb koncertjei, bemutatói, felvételei, versenyei:

1999. június: Győri Színházi Fesztivál megnyitója
2000., 2002., 2004., 2006., szeptember: Akadémiai napok megnyitója
2002. június 28.: XXV. Siklósi nemzetközi fúvószenekari verseny
I. helyezés; Jubileumi Gyémánt Fokozat; A Magyar Művelődési Intézet különdíja;
A legjobb karmesternek járó különdíj;/
2003., 2004., 2007.; Magyar Rádió 6-os Stúdió, élő Koncertfelvétel
2003. Június 29.: Siklós, zenekari verseny bemutató koncert
2003. November 29.: Szeged, WASBE ( Fúvószenekarok és fúvósegyüttesek világszövetsége ) kongresszus,
a legfelső kategóriában bemutató koncert.
2004. Szeptember: Asztalitenisz VB. gálaműsor, Győri Egyetemi Csarnok
2005. November: Pannonia Blasorchester PBO 15. éves jubileumi koncert, Obersützen (A)
2007. Március 11-16.: I. Nemzetközi Fúvós Karmesterkurzus, Zárókoncert Egyetemikoncertterem
2007. Március: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Tatabányai Művészeti Fesztivál
Hidas Frigyes szerzői est
2008., 2010., Március: Hidas Frigyes emlékkoncert

Az együttes fő feladata továbbra is a modern koncertfúvós zenei irodalom minél szélesebb körű népszerűsítése és bemutatása, valamint a hallgatók felkészítése az igényes zenekari munkára.